Tegnap vásárlás után még volt idõm a buszig, gondoltam beugrom a tescoba. Kasszánál egy ismerõs arcra lettem figyelmes, drágalátos T barátom ült a kasszában, azonnal odasiettem. Tudtam vele egy picit beszélgetni, mint kiderült az újsonsült kapcsolátban nem mindig boldog. Most épp az, de hol ilyen.. hol olyan. Elvileg jövõhéten találkozunk, aztán kiderül mi is gond. Tulajdonképpen T-vel mindig úgy vagyok, hogy amióta ismerem tetszik is, meg minden. Csak a tulajdonságai az már kevésbé. Köztünk egy normális kapcsolatot nem lehetne kialakítani. Amint közelebb kerülünk egymáshoz, már vitatkozunk. :D Szóval, jó ez a semleges állapot.
Na, viszont azt nem értem, hogy lehet már a kapcsolat elején boldogtalannak lenni, meg ennyire ingadozni? Annak kéne a legszebbnek lennie (márahol, kedves B.. rohadj meg), dehát más idõk járnak.. az én gondolkozásom meg maradi.