Megjegyeztem Attilának, hogy tulajdonképpen mi már több mint egy éve szervezzük a találkát, de valami miatt mindig elmaradt, tolódott, satöbbi. Itt lakik egy köpésre, de még soha nem futottam vele össze, még csak nem is láttam. Egyszer láthattam volna, ha kb 10 perccel késõbb sétálunk a temetõ fele. No de mindegy. Szóval felhoztam neki, aztán mondta, hogy majd ha elmegy a hó, akkor sort kerítünk rá. Úgy örülnék neki. Szeretném visszahozni azt a jó kapcsolatot, ami köztünk volt még tavaly. Mert hát õ is élte az életét, én is.. két-három havonta ráírtunk egymásra, mizu.. satöbbi.
Szóval, a témára még visszatértünk. Mármint a találkozósra. Jó lenne. Azt mondta berúgunk. Hát... :D Annak jó vége nem lesz - már magamat ismerve. Õ azt állítja, hogy akkor aranyos, és kedves. :D


Rengeteget jár az agyam ezen a kölcsönös témán. Nem úgy ismerem Ádámot, hogy ne adná vissza. Meg azt mondta, ha jó érettségit teszek le, akkor kapok tõle egy laptopot. :D Meg ha jó leszek. De áh, nem tudom mennyi ennek a valóságtartalma, de jót derültem rajta. Majd elválik mi lesz, még megkérdezek több embert mi a véleménye errõl, ahogy most közvéleménykutatást tarottam a hajszínemet illetõen. Nagyon megtetszett a narancs, viszont vörösrõl (haha, kinek mi jut eszébe a vörös szóról, vagy a narancssrágás, vagy a piros) átváltani narancsba, picit húzós. Próbálom fakítani a hajamat, hogy ne kelljen leszivatni a hajamat, nem lenne túl kellemes.
Ezt néztem ki, de lehet, hogy pár árnyalattal sötétebbet választok. Tegnap matektanárom lett narancssárgás, na annak fasza színe van. Nem élénk, hanem ilyen pont jó.

Na, és most megyek, csinálok krumplistésztát, mert az finom.