23 és fél órán át élvezhettem drágaságom társaságát. Amikor beért a buszom, nem volt a buszmegállóban, odasétáltam hozzájuk. Vagyis a panel elé. Rágyújtottam egy cigire, abban a pillanatban kijött az ajtón, beszélgettünk pöttyet. Majd fel, lecsüccs. Xboxozott, unva néztem. Aztán leültem gépezni inkább, majd amikor azt is meguntam elfeküdtem az ágyon, mondván játtszál csak.. én csak dísz vagyok itt. Aztán odaadta a másik kontrollert, aztán fociztunk, bár sok kedvem nem volt hozzá. Vezetett 4-1re, hisztiztem, hogy én most hagyom abba, aztán átálltam az õ csapatába, ketten voltunk a gép ellen. A végén már olyan jókat röhögtem, direkt kirúgtam a labdákat, sárgalapokat szedtem össze.. de rúgtam két gólt is a 13-ból, hogy fényezzem magam. :3 Aztán megjött Zozi haverja, Peti. Akkor már pisszentek a sörök, rakétákat húztunk le, jött likõr is, aztán sör, és megint sör, energiaital. Közben Alvin, Depresszió, Tankcsapda, JET, Fish! és a többi. Közben anyósék leléptek barátokhoz, majd a fiúk is hosszas sikertelen nyakkendõkötés után leléptek, ketten maradtunk. Végre tudtunk négyszemközt beszélni, erre nincs nagyon lehetõség, amíg az õsök meg tesók/haverok otthon vannak. Juteszembe, miután a fiúk leléptek kinéztünk a konyhaablakon, mert Attiláék pont a házuk elé jöttek. Végre láttam azt a szájhõs gyereket, mennyit nevettem rajta. :D Õ nem nézett fel, de nekem ennyi pont elég. Közben pedig szidtam is a száját.. na mindegy, ez már csak a saját kis agyam szüleménye. Visszakanyar. Beszélgettünk, szerelmeskedtünk, mivel nem volt otthon senki, ezért elmentünk tusolni, hát majdnem átfürödtük magunkat az új évbe. :) De hogy ez a drágaság mennyire baca, annyit nevettem mint még soha. A zuhanyrózsa is önálló életre kelt, minden vizes lett... de minden. Két-három centis víz állt a járólapon. :D Úristen, még mindig folynak a könnyeim :DDDD IMÁDOM EZT A SRÁCOT, de nagyon. Aztán odatotyogtam az órához, fákkinfákk, hát mindjárt éjfél, öt perc. Gyorsan whiskey bontás, fürdõ összetakarítása, holvagy? gyeremár! mindjárt. egyperc! gyeremááá! demégneeem! éjfél. gyere. neeem. akkorénmegyekoda. Odamentem, és egy hosszú csókkal kívántunk egymásnak boldog új évet. :) Ittunk rá, elment egy cigi, aztán néztük a tûzijátékot. (....) Jöttek az smsek, hívások, neki is, nekem is. Haverjai hívták, hogy menjünk velük. Mentünk, de elõtte Patrik feljött, megvárta amíg összekészülünk. Lementünk, megismertem pár haverját, aztán jött egy hívás Patriknak, valami Dóri csaj hívta, hogy hozzánkcsapódna pár barátnõjével. Ám legyen. Jöttek is, õk elvoltak a többi sráccal, mi 3-4en picit lemaradtunk. Gázfröccs zártkörû, Green szintén zártkörû volt, de leszartuk, oda beültünk melegedni. :D Közben a Dóri nevû csaj bevárt, és beszélgettünk. Annyira átlátok rajta, meg a kamu mosolyain. Tulajdonképpen András exe, bájolgott, hogy jajjj mi mennyire összeillünk, de tényleg.. meg a pasiideáljait sorolta, bonyolult kapcsolatába avatott be. Amúgy aranyos csaj, csak nem tudok megbízni benne.. fõleg hogy az egyik barátnõje gyilkolni tudott volna a szemével. A többi meg kibeszélt, szóval békáphátják ám! Szétszakadtunk, ki ment ide, ki oda, a mi kis négyesünk Dóri-Patrik-András-én összetartott. Mivel a lányzónak 6kor ment csak busza, beülhettek a lépcsõházba melegedni. Mi olyan 5 óra tájt meguntuk, és inkább felmentünk aludni. Aludni.. faszt. András aludt, én csak forgolódtam, pislogtam magam elé. Telefonoztam. Egy a szobájuk tesójával, így felváltva hallgattam a horkolást, a cuppogást, a nyammogást, a jajgatást... a mindent. :D Én csak vigyorogtam mint a tejbetök.
Andrással aludni kihívás! Amíg félálomban van, addig cuki, mert ölel, magáhozhúz, a mellkasán alszom, simogat. De amint álomba huzan, onnantól kezdve elviselhetetlen. Kívül aludtam, majdnem lelökött. Vagy kitolta a seggét, vagy a térde volt a bordáimban. Akkor 8 óra körül kaptam takarót, Zozi betakart. Erre mit csinál ez a baca? Elveszi a takarómat és maga alá gyûri... hát én már csak a szememet forgattam. Elõvettem a telefonomat aztán fészbukoztam, meg ráírtam anyukájára, hogy nem-e zavarnék, ha kimennék hozzá a konyhára.. kimentem. Reggeliztünk, elmeséltem neki az éjszakát, meg hogy Andrással nem lehet aludni, ezt õ is aláírja. Közben Zozi is felkelt, kijött konyhára, hárman beszélgettünk. Aztán anyujával megnéztünk egy filmet, Elysium. Jajj, nagyon jó film. Aztán a film után, már az anyós mondta, hogy menjünk el tusolni Andrással. Óóóó mondom, hát akkor nem kell õket kijátszani. Durva, hogy ilyen könnyen kezelnek mindent. Imádom õket. :) Aztán amíg készült az ebéd addig gépeztem, drágaság xboxozott, szokásához hûen. Meguntam, elmentem kisminkeltem magam, közben jött baszogatni, hogy mit mázolom magam.. tök felesleges. Nem nem az, utána ebéd, aaaa de finom volt. :) Aztán pici pihi, kiültünk konyhára beszélgettem Andrással négyszemközt. Imádom ahogy mosolyog. Annyira nem tudom eldönteni épp min mosolyodott el... na és a füstös csókját imádom a legjobban. Aztán indulni kellett a buszra, mert haza is kell jönnöm, nem élhetek mindig ott rajtuk. Annyira nem akartam, õ se szerette volna, ha hazamegyek. De hát evvan. Nemtudom mikor találkozunk legközelebb, de már most hiányzik. :)
Na, de mivel szinte semmit sem aludtam az éjjel, ezért én most beröppenek az ágyikómba, és kialszom magam.
