eseményekben gazdag napokat tudhatok a hátam mögött. kezdjük ott, hogy 30 tétel vár rám, amit meg kéne tanulni hétfõre, és keddre. lusta vagyok, kibaszottul. ez van. majd ma olvasgatom. holnap meg gõzerõvel tanulom. meg vasárnap, és hétfõre is, ami megmaradt.
vettem egy cuki sapit, meg egy tûzpiros sálat. imádom. annyira meleg. ^^
szóval, ami a lényeg. A, -aki becses nevén András- egy rettenet aranyos srác, egyre jobban kedvelem. sokszor mosolyt csal az arcomra, csak kicsit még éretlen. kicsit nagyon. fiatalabb nálam 11 hónappal. :D mondjuk a kor nem minden, mert idõsebbnek hittem, úúgy 23-nak.
vasárnap óta minden egyes napot végigbeszéltük, téma akad. már a találkozást is megbeszéltük, jövõhéten összehozzuk. szívem szerint karácsonyi vásárba mennék ki vele, az olyan meghitt. :) szóval, tegnap nem volt fent, nem tudtunk beszélni. hiányoltam is elég rendesen.. furcsa, de hiányzott. mivel nem tudtam vele beszélni, a másik jómadár írt rám, Attila. a pofám leszakad, így még soha nem beszélgettem vele. POÉNKODTUNK. alig térek magamhoz :D és olyat mondott, hogy "mindig fel tudsz vidítani". na, ez pont kellett nekem. elég jól ismerem ahhoz, hogy ez egy burkolt bocsánatkérés legyen. meg sajnálkozik, hogy nem tudtunk találkozni annak idején.
tulajdonképpen a szívem hasad ketté. Attila az örök favorit, a kis cuki, a kis elérhetetlen. :) András meg ... õ meg.. õ meg.. csak. nem találom a legmegfelelõbb szavakat.
és jöjjön a dobpergés, ráadásul igen jó barátok. badumtsss. bár ha jobban belegondolok Andráson keresztül megismerhetném Attillát, aki haragudna rám. nagyon is. vagy nem is tudom. heti-kétheti egyszeri beszélgetésbõl nem nagyon tudom kiismerni, amikor fõleg az idõjárás a téma, szidjuk a hideget. :D illetve akkor beszélünk sûrûn, meg õszintén, ha részeg. akkor mindig feljön fészbúkra, és osztja. hiába van ott a társasága, mindig megtalál.
egyik székbe sem fogok kapaszkodni, mert végül padlót fogok. András van olyan lovag, hogy rögtön elhív sétálni, hogy személyesen is megismerhessük egymást, Attila meg a kisujját sem mozdítaná meg. bár már beígért egy berúgást, meg hogy elvisz vadászni magával. egyenlõre lóg a levegõben mindkét ajánlata.
jajajaj, a tegnap délután igen jó volt, drága barátosném társaságát élvezhettem. :D a legvégén annyi baromság jött össze, hogy még most is mosolyra húzódik a szám. :)
"olyan hideg van, hogy meg se találnád...
- amúgy se"
:DDDDDDDDDD
♥ szeretem.
