nem kifejeztten örülök a decembernek, itt az év vége, ez az idei év hi-he-tet-len gyorsan elment. mintha csak kettõt pislogtam volna. már csak 30 nap, és szilveszter. vegyes érzelmeim vannak a téllel kapcsolatban. persze a maga módján szép, de a sok velejáró dolog nem tetszik. például a sok hó (eleinte még oké, de aztán elegem lesz belõle:D), a sok betegség, a fáradékonyság.. etc. persze a fényeket, az ízeket, az illatokat semmi sem überli. :)

jövõhét után szintvizsga, rettentõen félek, úgy érzem nem tudok még elég mindent, és az anyag se akar bemászni a fejembe.. persze nem a világ vége, de ha egyesre teljesítek, akkor az három darab egyesem is lesz az adott tantárgyból. úgy bizony. töritõl tartok a legkevésbé, bármelyiket is húzom, biztos hozzátudok szólni. nyelvtan már sokkal de sokkal parásabb, nem tudok belõle egy betût se, nem is akarok. valahogy nem tud érdekelni. :D

ja, és még valami. már csütörtökön le akartam írni, de csak most jutottam el odáig. csütörtökön szokásosan a 3-as buszommal mentem, leültem, az élet szép és jó. egyszar csak tapogatást éreztem az oldalamnál. nem törõdtem vele, azt hittem, hogy az a srác aki mellettem áll, õ dõlöget nekem a táskájával. aztán amikor már túlzottan zavaró lett, mondtam Vikinek, hogy valamit érzek az oldalamnál. abban a pillanatban a mögöttem ülõ nõ kérdõre vonta a srácot, hogy miért turkál a zsebemben. persze a gyerek tagadott mindent, de érdekes módon azután abbamaradt a "tapi". a telefonom volt a zsebemben. igazából nem tudta volna kivenni, mert egy olyan megrögzöttség van bennem, hogy a zsebbel ellentétes kezemmel mindig fogom a zsebem tartalmát. tehát ha neadjisten belenyúlt volna, abban a pillanatban utánatudtam volna kapni, és a könyökömmel ágyékon találom. sehogy se járt volna jól, mert aztán a feljelentés.. meg a többi. örüljön, hogy egy ejnye-bejnyével megúszta. de ha legközelebb megint meglátom, akkor direkt elõtte fogom legyezni a telefonomat, látvényosan teszem el.. és a többi. köcsög hülyegyerek. :D