mosolyogj ha kérlek, mert mosolyodból élek

Tesómnak ma van a születésnapja, nagykorú lett. Ezt a tortát csináltattam neki. After eight-es. Annyira finom volt, meg olyan jól nézett ki.. kár volt megkezdeni.    

Le lett szólva a hajam, minden csak egyre bonyolódik, már nem tudom mit hova pakoljak a fejemben. Na mindegy, majd mindenre választ kapok. Ha most nem is, egyszer biztosan.

Hihi. Jövõhétvégén túl leszek a jelenlegi legnagyobb gondomon, legalább is eddig úgy néz ki. Szemtõl szembe, csak õ és én. Félek, nagyon is. De mivel - úgy néz ki, hogy - többet nem látom, mit vesztek, semmit nyerek alapon elmondom mi van, aztán pont.Vagy inkább mégsem mondok…

És a bejegyzés is eltûnt, a kurvaéletbemár. Így is szar kedvem van, és még a blogol is szórakozik velem. Lényeg ami lényeg, hogy hosszút akartam írni, hajamról képet tenni, mesélni a mai napról, de nem jött össze, kedvemet szegte egy bizonyos dolog."Õhm... nem... tudom...…